Régi idők karácsonya

Régi idők karácsonya

Valamikor réges-régen, az Óperenciás-tengeren és az Üveghegyen is túl, a szeretet ünnepét nem ajándékokban és bőséges lakomákban mérték. A karácsonyt ma már el sem tudjuk képzelni a szép ruhába öltöztetett fenyőfa és a 3 napig tartó “terülj-terülj asztalkám” nélkül. De gondoltad volna, hogy régen az emberek december 24-én nem székelykáposztával, hanem böjttel ünnepeltek? A Virágbéke összegyűjtött néhány meglepő karácsonyi hagyományt a régmúlt időkből…

Elűzni a gonoszt 

Karácsony estéjén, a vacsora előtt a gazda kiment az udvarra és a levegőbe lőtt. Addig a gazdasszony minden ételt az ünnepi asztalra tett. Ima után a paptól kapott ostyát mézbe mártották és fokhagymával és dióval ették.

Böjtölés Szenteste napján

A régi keresztény hagyományok szerint december 24-én böjtöltek. Egész nap csak kenyeret ettek és vizet ittak. Vacsorára a már említett mézes ostyát, bablevest hús nélkül, illetve mákos gubát vagy kalácsot fogyasztottak. A böjt egészen az éjféli mise végéig tartott. 

Ünnepi terítéken a tej és a méz!

A méz gyógyító hatásait régen is ismerték, sőt akkoriban orvosságként alkalmazták. A karácsonyi asztalon is nélkülözhetetlen volt a méz, igaz ekkor tejjel párosították. A meglepő kombináció az ember és Jézus kapcsolatát szimbolizálta. Sokan úgy tartották, hogy a tej és a méz a Boldogasszony szívéből és könnyeiből vannak... 

Nem veszett kárba a maradék 

Manapság hajlamosak vagyunk túlvásárolni magunkat, s emiatt a karácsonyi ételpazarlás az egyik leggyakoribb probléma. A régieknek az ünnepekkor kínált, de el nem fogyasztott ételek hasznosítására is volt megoldásuk: a sóval a méhészek a méhek betegségét, a megmaradt mézzel pedig a családtagok torokfájását kúrálgatták év közben. 

A méz szerepe az ünnepi terítéken évszázadokon keresztül megkérdőjelezhetetlen volt. Mi, a Virágbékénél hisszük, hogy a méz nem csak a “régiek” asztalára való. Hisszük azt is, hogy a mézes-krémes vagy a mézeskalács falatozása közben - hogy a mézes borról ne is beszéljünk - jobban megered a nyelv, és mindig új és új történeteket ismerhetünk meg egymásról. A Te nagymamád mit mesélt a régmúlt karácsonyokrók?

Az ünnepi asztalhoz válogass itt a mézeink közül